Vízbázisokkal kapcsolatos tájékoztatások - Gyál

Gyál ivóvízellátása

Gyál város ivóvízellátását jelenleg két vízbázis alkotja („A1”-„B2” jelű). Az „A1” jelű vízbázis a település belterületén, a „B2” jelű vízbázis a vízműtől délre, Felsőpakony irányában helyezkedik el. A kutakból termelt víz minősége vas és mangán tekintetében lépi túl az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben megfogalmazott parametrikus értékeket.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 35100-1237/2020.ált. számú határozatában kijelölte a vízbázis védőterületeit. A határozatban meghatározott védőövezeteket a mellékelt tájékoztató térképeken mutatjuk be.

A kijelölő határozat előírása alapján „az üzemeltetőnek lakossági tájékoztató anyagot kell készíteni és terjeszteni a területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőövezeten elrendelt kötelezettségeikről és jogaikról, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról.” A hatósági előírásnak ezen tájékoztatónkkal kívánunk eleget tenni.

Letölthető dokumentumok:

A gyáli vízbázis környezeti állapota

Gyál város vízellátását két vízbázis biztosítja az A1, és B2 jelű vízbázisok, és az azokra telepített víztermelő kutak.

Az A1. vízbázis közvetlenül a víztorony mellett található környezetében lakó övezet, a B2. vízbázis Felsőpakony irányában helyezkedik el, környezetét erdő és mezőgazdasági terület. határolja.

A termelt víz a vízkémiai értékelés alapján vas és mangán koncentráció szempontjából kifogásolható, mindegyik kút termelt nyers vize kezelést igényel. Ezek a komponensek réteg eredetűek, a vízben felszíni szennyezésre utaló nyomok nincsenek.

Gyál a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége közel 100%-os, azonban a szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya nagyjából 97%-os. Ezért a legfontosabb teendő a településen a csatornával még nem ellátott ingatlanok mielőbbi szennyvízcsatornára való kötése. Egyéb jelentősnek mondható szennyezőforrás nincs a kutak utánpótlódási (védterület) területén.

A védőidomban elrendelt kötelezettségek és jogok

A védőidomok meghatározása során az áramvonalak alapján megállapításra került, hogy a kutaknak nincs olyan védőidoma, amelyiknek felszíni metszete lenne, vagyis csak a kutak belső védőterületének kijelölése szükséges.

A vízbázisok belső védőövezetei, valamint belső, külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomai vízbeszerző létesítményként kerületek megállapításra.

A vízbázisról szolgáltatott víz minőségének, mennyiségének védelme érdekében az egyes védőterületi övezeteken folytatott területhasználatok során kiemelten a következő jogszabályi előírásokat illetve a kijelölő határozatban foglaltakat kell betartani

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi. LVII. törvény
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
A hulladékról" szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrogénszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot'', illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat'' feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet
A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet