Gyakori kérdések

 

Illegális bekötések


Hogyan tudom ellenőrizni, hogy az ingatlanom legális csatornabekötéssel rendelkezik?

Ingatlan vásárlása esetén fenn állhat a kérdés, hogy valóban teljes víziközmű ellátással (ivóvíz és csatorna) rendelkezik-e az ingatlan? Ehhez első körben elegendő felvenni a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal, ahova az átírás miatt úgyis be kell fáradni. Itt tájékoztatást kaphat arról, hogy az adott ingatlan ivóvíz illetve csatornabekötése szerepel-e a nyilvántartásban. Abban az esettben, ha nincs a nyilvántartásban, de teljes közművel vettük az ingatlant, haladéktalanul kérje intézkedésünk az ügy további rendezése érdekében, mivel az aktuális helyzet illegális bekötésre utal.


Milyen gondot okozhat a szennyvízcsatornába történő csapadékvíz bevezetés?

A DPMV Zrt. ellátási területén kizárólag olyan szennyvízcsatornák találhatóak, melyek a területen keletkező szennyvizek elvezetésére szolgálnak. Ezen szennyvízcsatornák kapacitása nem alkalmas a csapadékvizek elvezetésére. Egy egyszerű példán szemléltetve, egy átlagos családi ház tetőfelületéről (100 m2) egy átlagos 10 mm-es eső idején hozzávetőleg 1 m3 csapadék kerül elvezetésre (az csapadék intenzitásától függően) alig néhány perc alatt. Ez nagyságrendileg 1-3 napi szennyvízmennyiségnek felel meg, mely azonban nem 1-3 nap, hanem 10-20 perc alatt vonul le a csatornán. Egyetlen ingatlan még nem okozna problémát, de ha az adott utcában, településrészen több ilyen illegális bevezetés is található az már jelentősen túlterheli a szennyvízcsatornát, mely kiöntéseket eredményez!


Hogyan tudom a legegyszerűbben ellenőrizni, hogy az ingatlanom csapadékvize be van-e kötve a szennyvízcsatornába?

Ha az ereszcsatornába vizet engedünk (pl. locsolótömlővel) és ennek során a kerítésnél található tiszítónyílásban vízelfolyást tapasztalunk akkor az ingatlan illegális csapadékvíz bekötéssel rendelkezik. Ezt minél előbb meg kell szüntetnie, így a későbbi esetleges bírságolást is el tudja kerülni.


Az ingatlanon vállalkozói tevékenység is folyik, de csak lakossági vízmérővel van ellátva, mi a teendő?

Azokon az ingatlanokon, ahol vállalkozói tevékenység is folyik, almérő felszerelése is szükséges, mely független a tevékenység formájától és vízigényétől. Ehhez először az ügyfélszolgálatra kell bemenni, ahol nyilvántartásba veszik az almérő felszerelésének igényét és a bekötési rajz elkészülte, engedélyezése után a műszaki kollégák a mérő beépítését elvégzik.  A jövőben az almérőn fogyasztott mennyiség után közületi, míg a főmérőn mért után lakossági díj kerül felszámolásra.


Kútvíz beköthető a hálózatba?

Az ingatlanon lévő kút vizét be lehet kötni a csatornahálózatba, ebben az esettben mérősíteni kell a kutat. A kútvíz az ivóvízhálózatba semmi esettben sem köthető be!

Tartozás, korlátozás


Ingatlan adás-vételnél tartozás maradt a fogyasztási helyen, mi a teendő?

A probléma a legegyszerűbben úgy elkerülhető, ha az eladótól 0-s igazolást bemutatja (még az adás-vétel megkötése előtt) arra vonatkozóan, hogy a fogyasztási helyen fennálló tartozása nincsen. Ezt az igazolást bármelyik ügyfélszolgálaton kérhető egy aktuális mérőállás rögzítése mellett.  Ha ez elmarad és átíráskor derül ki, hogy az előző felhasználó tartozást halmozott fel, és ennek kiegyenlítése többszöri megkeresés után is sikertelen, akkor korlátozásra kerülhet a vízhasználat az ingatlanon, mivel a tartozás a felhasználási helyre vonatkozik.

Árverezésen vásárolt ingatlan tartozása esetén, mi a teendő?

Amennyiben árverezésen lett megvásárolva az ingatlan és tartozás van rajta, esetleg a vízszolgáltatás már korlátozásra is került, ennek megszüntetése csak a tartozás rendezése után lehetséges.


A tartozás rendezésére van lehetőség fizetési könnyítést kérni?

Bárkinek lehetősége van tartozásának megfizetéséhez részletfizetési kérelmet igényelnie. Amennyiben nincs rendezetlen részletfizetése a fogyasztónak, úgy 6 havi fizetési könnyítés lehetőségével élhet.  A megállapodás feltétele, hogy a havi részlet fizetése mellett az aktuális számlát is minden esettben rendezni kell. Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesül, a szolgáltató a megállapodást felmondja, újabb részletfizetés nem kérhető.


A tartozás megfizetése esetén lehetnek még egyéb költségek?

Amennyiben a fogyasztó a fennálló tartozását megfizette a szolgáltató felé, azután késedelmi kamat kerül felszámolásra. Ha a tartozásról már a végrehajtótól is érkezett értesítés, annak külön költségei vannak, melyet - az elmaradás megfizetése után - a végrehajtónál kell rendezni. Egy tartozás akkor mondható rendezettnek, ha a szolgáltató és a végrehajtó felé sem áll fenn egyéb követelés.


Korlátozásról érkezett értesítő, mi a teendő?

Amikor már a vízszolgáltatás korlátozásáról érkezik értesítő, azt több fizetési emlékeztető, fizetési felszólító (ez ajánlott, tértivevényes formában kézbesítve) is megelőzi, illetve minden számla 2. oldalán (a számlarészletezőn) is feltűntetésre kerül a fennálló tartozás összege. A korlátozásról kapott levélben már konkrét időintervallum szerepel, amikor is a feltüntetett időn belül bármikor kimehetnek és korlátozhatják a vízszolgáltatást. Azonban, ha ez idő előtt megfizeti a fogyasztó tartozását, a korlátozásra nem kerül sor. A tartozás leggyorsabb rendezési módja az ügyfélszolgálatokon való fizetés vagy az utalás.


Köteles beengedni a fogyasztó szolgáltatót korlátozáskor?

Nem köteles, de érdemes együtt működnie. Amennyiben többszöri megkeresésre sem engedi be a fogyasztó a szolgáltatót, hogy a tartozás további növekedését elkerülve szűkítőt építsen be a mérőbe, abban az esetben a szolgáltatónak lehetősége van az utcán történő korlátozásra, ami lényegesen nagyon összeggel jár visszaállítás esetén.


A korlátozás megszűntetésére mikor kerül sor?

A korlátozás megszüntetését, a tartozás teljes megfizetése utáni (mind a szolgáltatónál, mind a végrehajtónál) 72 órán belül köteles elvégezni a szolgáltató.

Csőtörés


Csőtörés esetén mi a teendő?

Csőtörés esetén a legfontosabb kideríteni az elfolyás helyét.

Két esett lehetséges:

•    Amennyiben a vízmérő előtt, illetve az elzáró csapig észlelhető az elfolyás, akkor mindenkép telefonálni kell a központi számra és be kell jelenteni a hibát.  Ennek kijavítása a szolgáltató feladata.
•    Amennyiben a vízmérő után tapasztalható az elfolyás, ebben az esettben szerelőt kell hívni, a javításról számlát kérni (ami azért fontos, mert ez szükséges a csatornadíj jóváírás kéréséhez).
A hiba bejelentésétől számított 5 napon belül a szolgáltató helyszíni ellenőrzést tart a felhasználóval előre egyeztetett időpontban.


Hogyan kell csatornadíj jóváírást igényelni?

Ha csatorna jóváírást szeretne igényelni, a javítási számlát és egy pár soros (a csőtörés tényét bemutató) kérelmet kell benyújtania az aktuális mérőállás feltüntetésével együttesen, hogy az elfolyt mennyiség után - a havonta átlagosan felhasznált mennyiséget leszámítva – a jóváírás megadható lehessen.

Éves ellenőrző leolvasás


 Miért van szükség az éves ellenőrző olvasásra?

A szolgáltató az éves leolvasás során nem csak a mérő állását rögzíti, hanem ellenőrzi annak épségét, olvashatóságát és a plomba sértetlenségét is.


Mikor várható a leolvasás időpontja?

A várható időpontról a számla második oldalán (a számlarészletezőn) feltűntetésre kerül kb. egy hetes intervallum, amin belül várható az ellenőrzés. Amennyiben a leolvasó senkit nem talál otthon, értesítőt hagy, amin a megadott számon keresztül egyeztethető egy következő, alkalmasabb időpont.


A fogyasztónak biztosítania kell az éves ellenőrző leolvasás lehetőségét?

Igen! A fogyasztónak évente legalább egy alkalommal biztosítania kell, hogy a mérő ellenőrzését a szolgáltató elvégezhesse. Rendkívüli esetben, - ha a fogyasztó többszöri megkeresésre sem tud rendelkezésre állni,- az ellenőrzést neki kell elvégeznie, oly módon, hogy jól látható fényképpel igazolja a mérő állását és annak sértetlenségét.

Felhasználó változás


Ingatlan adás-vétel esetén mi szükséges az átíráshoz?

Ügyvéd által ellenjegyzet adás-vételi szerződés és birtokbaadási jegyzőkönyv, melyben az átadáskor aktuális mérőállás rögzítésre került. Az átírásra a birtokba adástól számított 15 napon belül kell sort ejteni, ennél későbbi ügyintézés esetén új tulajdoni lap bemutatása szükséges a meglévő dokumentumok mellett.  


Felhasználó halálozása esetén mi a teendő?

Amennyiben a felhasználó elhalálozik, azt annak örököse köteles jelezni 60 napon belül a szolgáltató felé. A hagyatéki eljárás lezárást követő 15 napon belül az örökösnek gondoskodnia kell a szolgáltatás átírásáról, a hagyatéki végzés bemutatása mellett.


A szolgáltató felhasználó változáskor kimegy ellenőrizni a mérő órát?

A szolgáltató nem köteles minden felhasználó változás bejelentésekor helyszíni ellenőrzést tartani.  Amennyiben úgy ítéli meg, hogy szükséges az ellenőrzés, azt a felhasználóval egy előre egyeztetett időpontban és az ő jelenlétében fogja elvégezni.

Mérőcsere


Milyen gyakran cserélik a vízmérőt?

A mérők hitelessége 8 évre szól, lejártát követően a mérők cseréjét a szolgáltató elvégzi. A főmérők esetében ez díjtalan, mellékmérőknél ennek költségét a fogyasztónak kell állnia.


Lehet kérni mérőcserét még a hitelesítési idő lejárta előtt?

A fogyasztó kérheti az idő előtti mérőcserét, ebben az esettben ennek költsége őt terheli.


Elfagyott, megrongálódott a mérő, mi a teendő?

A mérő fagymentesítéséről és épségéről a felhasználónak kell gondoskodnia. Gondatlanságból történt meghibásodás esetén a cserét a szolgáltató elvégzi, ennek költsége a felhasználót terheli.

Online ügyfélszolgálat


Regisztrálás után nem kapott jelszót, mi a teendő?

Amennyiben regisztrációját elfogadtuk, kapnia kellett egy visszaigazoló e-mailt. A visszaigazoló e-mailben megtalálja az aktiválandó jelszót. Aktiválást követően e-mail címével és a jelszóval be tud lépni az online ügyfélszolgálatra.
FONTOS: A jelszót tartalmazó visszaigazoló e-mail sok esetben a „Kéretlen levelek”, „SPAM”, „Promóciók”, „Levélszemét” mappába kerül, ezért kérjük, hogy ellenőrizze le ezeket a lehetőségeket is. (Gmail-es postafiók esetén, a „Továbbiak” menüpont alatt külön SPAM mappa található!) Amennyiben azzal a jelszóval nem tud belépni, kérjük, hogy a BELÉPÉS gomb alatt kattintson az ELFELEJTETT JELSZÓ lehetőségre és e-mail címe megadásával igényeljen egy új jelszót.
Ajánlott böngészők: internet explorer, google chrome.


Nem fogadja el a jelszót az online ügyfélszolgálat. Hogy lehet ez?

Elképzelhető, hogy a kapott jelszót nem megfelelően írta be a mezőbe. Javasoljuk, hogy másolás-beillesztéssel végezze el a jelszó mező kitöltését, amíg nem változtatja azt meg, mert pl. a nagy i betű és a kis L betű, valamint az 1-es számjegy nagyon hasonlóan jelenik meg. Valamint sokan szóközzel együtt jelölik ki a jelszót, így nem engedi a belépést.
 Ajánlott böngészők: internet explorer, google chrome
Amennyiben a régi jelszóval továbbra sem tud belépni, kérjük, hogy a BELÉPÉS gomb alatt kattintson az ELFELEJTETT JELSZÓ lehetőségre és e-mail címe megadásával igényeljen egy új jelszót.
FONTOS: A jelszót tartalmazó visszaigazoló e-mail sok esetben a „Kéretlen levelek”, „SPAM”, „Promóciók”, „Levélszemét” mappába kerül, ezért kérjük, hogy ellenőrizze le ezeket a lehetőségeket is. (Gmail-es postafiók esetén, a „Továbbiak” menüpont alatt külön SPAM mappa található!)

Regisztrálást követően megváltozott az e-mail cím, mi a teendő?

Amennyiben más e-mail címet kíván használni az online felületen, kérjük, hogy szíveskedje kérni a meglévő regisztráció törlését az e-ugyfel@dpmv.hu e-mail címen, hivatkozva a felhasználó azonosító számára. A törlés után új e-mail címével újra tud regisztrálni. E-mail cím módosítására a felületen keresztül nincs lehetőség.


Nem tudja letölteni az aktuális számlámat az online ügyfélszolgálaton. Miért?

Számlázási rendszerünk szigorú előírásnak kell, hogy megfeleljen. A számla tárolására szabályok vonatkoznak, ami miatt Fogyasztóink csak a hónap 20. napja után tudják megtekinteni/letölteni az aktuális számlát és ekkor látják csak a számla teljes, valódi értékét, a fizetendő összeget.
Kérjük, hogy ezt szem előtt tartva, a számla megtekintését követően fizesse be aktuális számláját.
https://eugyfel.dpmv.hu/ Hírek

Számlázás

• Ki és mikor állapítja meg a víz- és szennyvízelvezetési díjakat (szolgáltatási díjakat)?

A díjakat 2011. december 31-ig az illetékes önkormányzatok képviselő testületei állapították meg. A későbbiekben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

• Honnan tájékozódhat az aktuális díjakról?

Az önkormányzati díjrendeletből (önkormányzatok honlapjain), társaságunk honlapjáról (http://www.dpmv.hu/menu/ugyfeleinknek/arak), hírlevelünkből, illetve személyesen vagy telefonon az ügyfélszolgálat munkatársai is felvilágosítást adnak.

• Mit tesz a DPMV Zrt., ha a felhasználó nem (vagy késedelmesen) rendezi tartozását?

Ha a felhasználó a szolgáltatás díját a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, illetve azzal késedelembe esik, a szolgáltató az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 65. §-ban, valamint a 2011. évi CCIX. törvény 58. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult, nevezetesen:

• felhívja a felhasználó figyelmét mulasztásának a hivatkozott rendeletben meghatározott következményeire (az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv egyidejű értesítése mellett),

• a szolgáltató a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, a szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, pl. a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja (az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv tájékoztatását követően).

A szolgáltató a díjhátralék megfizetésének igazolását követő 3 naptári napon belül a szolgáltatást köteles visszaállítani.

A szolgáltatásnak – a fentiek miatt történő – szüneteltetésével, megszüntetésével, újraindításával kapcsolatosan felmerült költségek (pl.: kiszállás költségei, munkadíj stb.) a már hivatkozott rendelet 72. §-ának (5) bekezdése értelmében a felhasználót terhelik.

• Mi az a talajterhelési díj?

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

• Miért vezették be a talajterhelési díjat?

Hosszú évek óta a házi szennyvízszikkasztókon keresztül talajba szivárgó tisztítatlan szennyvíz környezetkárosító, szennyező hatású. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik előtt megvan a lehetőség - azaz az ingatlanuk előtt megépült a csatorna - arra, hogy a szennyvizüket a települési csatornahálózaton keresztül a tisztító telepre vezessék, de nem élnek vele. A talajterhelési díjjal szeretnék a törvényalkotók ösztönözni a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére.

• Kinek kell beszedni a talajterhelési díjat?

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján.

Fogyasztásmérők

• Bekötési mérő (főmérő) – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A bekötési mérő a szolgáltató tulajdona. Időszakos cseréje, hitelesítése, meghibásodás esetén javítása a szolgáltató feladata. Hitelességi ideje 8 év.

• Mellékmérő – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A mellékmérő a felhasználó saját tulajdonát képezi, annak időszakos cseréjéről, hitelesítésről, meghibásodás esetén a javításáról a felhasználó köteles gondoskodni. A hitelességi ideje, ha a szolgáltató arra számlát állít ki, 8 év.

• Ki végzi a mérők hitelesítését?

A mérőket az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesítési előírása alapján kell vizsgálni. A mérők hitelesítését az OMH (és nem a szolgáltató) szakemberei végzik.

• Pontosan mér-e a mérőnk?

Sokszor felvetődik a felhasználókban a gondolat, hogy vajon a mérő pontosan méri-e a fogyasztásukat?

A hitelesítés időpontjában minden mérőberendezés az előírásoknak megfelelő pontossággal mér. A hitelesség lejártának ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérőberendezés nem jól mér.

A bekötési ivóvízmérő mennyiségmérésével kapcsolatos vita esetén a felhasználó pontossági vizsgálatot kezdeményezhet a szolgáltatónál. Ha a mérési hiba a mérésügyi jogszabályban megengedett határokon belül van, akkor a bevizsgálás költségei a felhasználót terhelik, egyéb esetben a szolgáltatót.

• Mit kell tenni, amikor mellékvízmérőt kívánunk beszereltetni a lakásunkba?

A mellékvízmérő beépítésére vonatkozóan épületgépészeti tervet kell készíttetni (arra jogosult tervezővel). A tervet és a kérelmet a szolgáltatóhoz kell benyújtani hozzájárulás kiadása céljából. Felhívjuk a figyelmet, hogy társasház esetében csak abban az esetben szerelünk fel mellékmérőt, ha azt az összes lakó kéri.

• Miért kell aláírnia a közös képviselőnek ezt a kérelmet?

A közös képviselő képviseli a társasházi tulajdonközösséget és jár el a társasház nevében (ellátja a közösség ügyintézését). Ha nincs közös képviselő, akkor minden egyes tulajdonos hozzájárulása szükséges.

• Hogyan kell szabályosan beépíteni a mellékvízmérőket?

A mellékvízmérőket a padlóvonaltól 50-150 cm magasság között két elzáró szerelvény közé szabad elhelyezni. A mérők beszerelését mindig a gyártó műszaki leírása alapján kell elvégezni.

• Mit jelent a műszaki átvétel folyamata?

A szolgáltató szakembere ellenőrzi, hogy az engedélyezett terv alapján történt-e a kivitelezés. Amennyiben igen, abban az esetben felhelyez egy ellenőrző műanyag gyűrűt a mérőre.

• Mi a teendő, ha nem sikerül a vízmérő állását leolvasnia a DPMV Zrt. munkatársának?

- A Társaság elfogadja az ingatlan-, lakástulajdonos, bérlő által közölt (kiírt) adatokat

- Az ügyfelek bejelenthetik telefonon (06 29 340 010), vagy személyesen az ügyfélszolgálati Irodákban

- Beküldhetik honlapunkon keresztül

Ha a fentebb felsorolt lehetőségek egyike sem eredményez leolvasási adatot, akkor a számla elkészítésénél - a vonatkozó jogszabálynak megfelelően - a megelőző 365 nap fogyasztási adatainak szem előtt tartásával kiszámolt becsült értéket vesz figyelembe a Társaság.

A becsült számla nem biztos, hogy a valós fogyasztás értékével megegyezik, előfordulhat, hogy a számlán a megszokottnál alacsonyabb, vagy magasabb összeg szerepel. A becsült mennyiség, ill. számlaérték a következő sikeres leolvasás után minden esetben jóváírásra kerül.

• Miért készül a főmérőre külön számla, amikor minden lakásban van mellékmérő?

A mellékmérőkkel rendelkező ingatlanok vagy házak esetében is a lakóközösség és a szolgáltató közötti elszámolás alapja a bekötési vízmérő (fővízmérő). A fővízmérő a szolgáltatási pont, az ezt követő, házon belüli vezetékrendszer a lakóközösség, míg a mellékmérő az adott lakó tulajdona. Tehát attól, hogy egy társasházban teljes körű a "mellékvízmérősítés", a fővízmérőre szükség van.

• Mi okozhatja a fő- és mellékvízmérő közötti különbséget?

- A főmérőt követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.

- A főmérőt követő csővezetéken, de a mellékmérőket megelőző szakaszon szivárgás, csőtörés van. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog.

- A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.

- A mellékmérők sikertelen leolvasásakor egy becsült mérőállás alapján állapítja meg a Szolgáltató a fogyasztást, ami eltérhet a valóságostól.

- A leolvasott, vagy az ajtóra kiírt, illetve bediktált érték nem felel meg a valóságnak (szándékos vagy véletlen hiba).

- Valamelyik, esetleg több mellékmérő kevesebb, vagy több fogyasztást mér, mint ami valójában átfolyt rajta (szorul, megáll, gyorsul). Ebben az esetben is arról van szó, hogy a főmérőn átfolyt víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékmérők összesítésében.

- Előfordulhat, hogy "esetleges műszaki beavatkozások" miatt valamelyik fogyasztónál a mellékmérő nem a valós fogyasztást mutatja. Ebben az esetben a főmérőn átfolyt víz mennyiségéből nem kerül levonásra ezen a mellékmérőn "méretlenül" átfolyt víz, így a főmérőre készült számlában fog megjelenni ez a fogyasztás.

- A mellékvízmérők által mért felhasználás közötti különbség adódhat a vízmérők (fő és mellék) mérési pontatlanságából, és a vízmérők különböző indulási érzékenységéből. A mellékmérők függőlegesen történő beépítéssel már nem olyan érzékenyek, lassabban indulnak. Függetlenül attól, hogy a főmérő és a lakásokba felszerelt mellékvízmérők mérési pontosság szempontjából nem azonos kategóriába vannak sorolva, az Országos Mérésügyi Hivatal hiteles mérésre szolgáló eszköznek fogadja el a vízmérőket, amennyiben a megengedett hibahatáron belül mérnek.

Vízminőség

• Kik ellenőrzik az ivóvíz minőségét?

A szolgáltató a jogszabályi előírások, illetve önellenőrzési tervük szerinti gyakorisággal és módon ellenőrzik a szolgáltatott ivóvizet, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakemberei, valamint megbízott laborunk is rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét. A megbízott labor az ÉTV Zrt. akkreditált laboratóriuma, amely az ivóvíz és szennyvízvizsgálatokra akkreditációval rendelkezik, ami garantálja, az adtok hitelességét, eredetiségét.

• Miért látjuk esetenként fehérnek a csapból folyó vizet?

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt elillan és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza.

• Mivel történik a fertőtlenítés?

Közegészségügyi okokból automatikusan kis mennyiségű klórt adagolunk a vízellátó rendszerekbe a patogén baktériumok elpusztítása és elszaporodásának megakadályozása céljából.

Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével.

• Mitől sárga esetenként az ivóvíz? Miért van szükség a hálózat mosatására, mechanikai tisztítására?

A DPMV Zrt. szolgáltatási területén az ivóvíz esetenként határérték feletti vasat tartalmaz. A vas nem káros az egészségre, viszont a vízvezeték falán lerakódva főleg vas-hidroxid tartalmú sárgás-barna csapadék, képződik, mely kellemetlenségeket okozhat. Itt a baktériumok és mikroszkópikus élőlények elszaporodhatnak. Ezt mosatással, mechanikai tisztítással tudjuk eltávolítani. Esetenként időszakos vízlezárás, szerelés, vagy kisebb víznyomás változás hatására is leválik a lerakódás és kis időre a hálózati víz sárgás színű lesz.

Meghibásodások, csősérülések

• Hogyan lehet megvizsgálni egyszerűen, hogy van-e sérülés a belső hálózaton?

Gondoskodjanak valamennyi vízvételi hely elzárásáról. Ha ekkor is fogyasztást jelez a vízmérő, akkor valahol a belső hálózaton vízelfolyás lehet.

Víz-, szennyvízbekötés, tervek, engedélyezés

• Miért kell tervet készíteni a víz- és/vagy csatorna bekötés megvalósításához?

A 2011. évi CCIX. törvény, valamint az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet írja elő, hogy új víz- és/vagy csatorna bekötések megépítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, amihez a bekötés kezdeményezőjének tervdokumentációt is kell csatolnia [58.§ (1) és (2) bekezdés].

A szolgáltató a benyújtott terv alapján tudja megvizsgálni, hogy a bekötési kérelem megfelel-e a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, valamint egyéb feltételeknek.

• Miért kell belső gépészeti tervet beadni a víz- és/vagy csatorna bekötési kérelemhez?

Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet előírja. Társaságunk csak akkor járulhat hozzá bármely létesítmény vízellátásához, ha a kiépített vízhálózati rendszer megfelel az érvényben lévő szabályoknak, szabványoknak és előírásoknak.

A benyújtott belső gépészeti tervek alapján ismerjük meg az ingatlanon belül létrehozni kívánt fogyasztási viszonyokat. A jóváhagyás során vizsgálni kell, hogy a tervezett létesítmény bekötési vízmérője a tervező által megadott vízigények (csúcsigény) szolgáltatásához és a fogyasztás pontos méréséhez optimális legyen. A vízmérőhely kialakításakor figyelni kell arra, hogy a működés során a vízmérő állandóan hozzáférhető, leolvasható, cserélhető legyen.

Vizsgálni kell, hogy a belső hálózat más hálózattal, technológiai vezetékkel ne kerüljön összekötésre, illetve semmilyen esetben ne nyíljon arra lehetőség, hogy a vízhálózatba idegen anyag, szennyeződés bejusson.

Utólagos rácsatlakozási díj és közműfejlesztési hozzájárulás

• Mi a jogi alapja?

A rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mögött is tényleges szolgáltatás van. Az új bekötés révén keletkező többlet igényt, ivóvizet be kell táplálni a hálózatba – és ez nem összekeverendő az üzemeltetéssel –, tehát meglévő kapacitású, minőségű ellátó rendszer időszakonként fejlesztésre, rekonstrukcióra szorul ebből adódóan, nagyobb teljesítményű szivattyúkra van szükség, szűk keresztmetszetek esetében nagyobb átmérőjű vezetékekre stb. A szolgáltatás maga a csatlakozáshoz való jog, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartása a nap 24 órájában. Ezzel a fogyasztó egy vagyoni értékű jogot vásárol. A vízdíjat és az alapdíjat ezen eszközöknek a működtetésért fizeti a fogyasztó. Fentiek alapján a jogi alap az a különféle jogszabályokban nevesített tézis, hogy az igénybe vett szolgáltatásért díjat kell fizetni.

• Mi a mértéke jelenleg (vízellátás, ill. csatornázás magánszemély ill. gazdálkodó szervezet esetében)?

Az utólagos rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mértéke településenként eltérő, az adott területen szükséges háttérfejlesztések bekerülési költségétől, pótlásától fogyasztással arányos összegétől függően. A lakossági fogyasztók bekötésenként vagy önálló lakóegységenként alacsonyabb mértékben, a gazdálkodó szervezetek vízigény számítás és azt követően tényleges fogyasztás alapján m3/nap mértékegységben magasabb mértékben fizetik, feltételezve, hogy a közműszolgáltatást nem kizárólag szociális célra, kiugró mértékben, jövedelemszerző tevékenységükhöz veszik igénybe.

• Mire fordíthatja a szolgáltató a közműfejlesztési hozzájárulásként beszedett összeget?

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel.

• Ki állapítja meg a mértékét?

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a 2011. évi CCIX. törvény 70. § (1) bekezdése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet hatálybalépéséig a területre korábban megállapított és alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell alkalmazni.

• Kinek és mikor kell megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást?

Alapelv, hogy a hálózat fejlesztéséhez arányosan mindenkinek hozzá kell járulni. Alapszabályként tehát mindenkinek meg kell fizetni a hozzájárulást és a díjat, aki a víz- illetve csatornahálózatra csatlakozni kíván. Természetesen kizárólag egyszer! Lakossági fogyasztók esetében, aki igazolni tudja, hogy a hálózat építésekor a víziközmű társulat számára befizette az érdekeltségi hozzájárulást, azt az utólagos rácsatlakozási díj befizetése alól mentesítjük. Gazdálkodó szervezet a bekötéskor vízigény számítást készít, mely alapján befizeti a kalkulált közműfejlesztési hozzájárulást, majd amennyiben a tényleges fogyasztása meghaladja ezt az értéket, akkor a különbözetet pótlólag szintén megfizeti.

• Mit kap a befizető az érdekeltségi hozzájárulás fejében?

Vagyoni értékű jogot, csatlakozáshoz való jogot, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartását a nap 24 órájában.

• Miért hívják érdekeltségi hozzájárulásnak?

Érdekeltségi hozzájárulás szedésére jogszabály alapján kizárólag víziközmű-társulat jogosult, amely társadalmi önszerveződés folytán jön létre azzal a céllal, hogy egy adott terület víziközmű-fejlesztését hajtsa végre.

A víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságoknál lakossági fogyasztó esetében általában utólagos rácsatlakozási díj a neve, gazdálkodó szervezet esetében közműfejlesztési hozzájárulás.

• Miért az újonnan belépő fogyasztók fizetik?

Nem feltétlenül az újonnan belépők fizetik. Ez egy vagyoni értékű jog, és mint ilyen forgalmi értékkel rendelkezik. Amennyiben egy lakossági fogyasztó olyan ingatlant vásárol, mely után a korábbi tulajdonos ezt megfizette akár a társulat, akár a szolgáltató felé, abban az esetben neki már nem kell fizetnie. Ennek természetesen a fordítottja is igaz, ha a fogyasztó kétlakásos társasházat kíván építeni, és korábban csak egy rácsatlakozási díj lett befizetve, akkor plusz egyet pótlólag be kell fizetnie. Gazdálkodó szervezet az igényelt víz mennyisége után fizeti, ha ezt túllépi, akkor fizeti a különbözetet.

• Lehetséges-e elvileg, hogy egy telekről annyi bekötő vezetéket építsenek ki a tulajdonosok, ahány önálló funkcionális egység után fizetik meg az érdekeltségi hozzájárulást?

Nem, a víziközmű szolgáltatást szabályozó jogszabályok egy helyrajzi számra csak egy fő bekötést engedélyeznek. A mellékmérő felszerelésével biztosítható a tényleges fogyasztás szerinti költségmegosztás. Amennyiben egy helyrajzi számon több önálló lakóegység épül, a rácsatlakozási díjat annyiszor kell megfizetni, tekintettel arra, hogy az igényelt vízmennyiség egyenesen arányos a lakóegységek számával. Természetesen az elképzelhető, hogy az adott bekötést ebből kifolyólag nagyobb átmérőjűre kell cserélni, mert kevés a kapacitása. Ez a fogyasztók költsége.