Vízbázisokkal kapcsolatos tájékoztatások - Délegyháza

Délegyháza ivóvízellátása

Délegyháza vízellátó rendszere két különböző mélységre szűrőzött kútból nyeri a vizet. A kutak a település déli részén helyezkednek el. A kutak vízminőségét tekintve az 1. számú kút arzén, a 2. számú kút pedig nátrium, vas és arzén tekintetében nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben megfogalmazott ivóvízminőségi követelményeknek, ezért a hálózatba táplálás előtt a termelt vizek megfelelő vízkezelésben részesülnek.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság KDVVH: 1547-14/2014. számú határozatában kijelölte a vízbázis védőterületeit. A SMARAGD-GSH Kft. által meghatározott védőövezeteket a mellékelt tájékoztató térképeken mutatjuk be.

A kijelölő határozat előírása alapján „az üzemeltetőnek lakossági tájékoztató anyagot kell készíteni és terjeszteni a területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőövezeten elrendelt kötelezettségeikről és jogaikról, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról.” A hatósági előírásnak ezen tájékoztatónkkal kívánunk eleget tenni.

Térképek

• Kutak belső védőidomainak felszíni vetülete
• 1. kút külső védőidom felszíni vetülete
• 2. kút külső védőidom felszíni vetülete
• 1. kút hidrogeológiai védőidom „A” zónájának felszíni vetülete
• 2. kút hidrogeológiai védőidom „A” zónájának felszíni vetülete
• Kutak hidrogeológiai védőidom „B” zónájának felszíni vetülete

A délegyházi vízbázis környezeti állapota

Délegyháza vízellátó rendszere két különböző mélységre szűrőzött kútból nyeri a vizet. A kutak a település déli részén helyezkednek el. A kutak a felső-pannóniai homok vízadó rétegre szűrőzve létesültek.

A vízbázis környezetében a területhasználat nagy részét a szántóföldek teszik ki. Jelentős területet foglal el a nem összefüggő családi házas és kertes beépítés, amelyhez Délegyháza település tartozik. A harmadik legjelentősebb területhasználat a terület jellegzetességét meghatározó mesterséges tavak és tározók. A településen ipari tevékenységet nem folytatnak, főként kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység a jellemző, amely egyrészt a helyi lakosságot, másrészt a település környezetének adottságaiból adódóan az üdülő településen tartózkodókat szolgálja ki.

A termelt víz a vízkémiai értékelés alapján arzén és vas koncentráció szempontjából kifogásolható, mindegyik kút termelt nyers vize kezelést (vastalanítást, arzén koncentráció csökkentést) igényel. Ezek a komponensek réteg eredetűek, a vízben felszíni szennyezésre utaló nyomok nincsenek.

A vízbázis környezetében a szennyvízhálózat még nem épült ki minden utcában, ezért számos ingatlan nincs a szennyvízhálózatra kötve (~20 %). A rákötési arány a csatornával ellátott területeken sem 100 %-os. Ezért a legfontosabb teendő a településen a csatornával még nem ellátott ingatlanok mielőbbi szennyvízcsatornára való kötése. Egyéb jelentősnek mondható szennyezőforrás nincs a védőterületeken.

A védőidomban elrendelt kötelezettségek és jogok

A védőidom meghatározása során az áramvonalak alapján megállapításra került, hogy a kutaknak nincs olyan védőidoma, amelyiknek felszíni metszete lenne, vagyis csak a kutak belső védőterületének kijelölése szükséges.

A vízbázis belső védőövezetei, valamint belső, külső, hidrogeológiai „A” védőidomai vízbeszerző létesítményként kerületek megállapításra. A hidrogeológiai védőidom „B” zóna vonatkozásában, közös védőidom került kijelölésre.

A vízbázisról szolgáltatott víz minőségének, mennyiségének védelme érdekében az egyes védőterületi övezeteken folytatott területhasználatok során kiemelten a következő jogszabályi előírásokat kell betartani

• A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi. LIII. törvény
• Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
• A hulladékról" szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
• A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
• A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
• A felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
• A vizek mezőgazdasági eredetű nitrogénszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
• A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
• Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot'', illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat'' feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet
• A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
• A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

A vízbázis védőterületeire meghatározott vízbázisvédelmi előírásokat részletesen a KDVVH: 1547-14/2014. számú határozat tartalmazza, mely ide kattintva érhető el, vagy a hatóság honlapján megtekinthető a http://kdvvh.vizugy.hu/downloads/1547_14_2014.pdf címen.