Vízbázisokkal kapcsolatos tájékoztatások - Majosháza

Majosháza ivóvízellátása

 

Majosháza vízellátó rendszere két különböző mélységre szűrőzött kútból nyeri a vizet. A kutak a település északi részén helyezkednek el. A kutak vízminőségét tekintve az 1. számú kút arzén, vas és mangán a 2. számú kút pedig vas és mangán tekintetében nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben megfogalmazott ivóvízminőségi követelményeknek, ezért a hálózatba táplálás előtt a termelt vizek megfelelő vízkezelésben kell részesíteni. A 3. számú kút vízminősége kifogástalan.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság FKI-KHO: 821-3/2017. számú határozatában kijelölte a vízbázis védőterületeit. A Geokomplex Kft. által meghatározott védőövezeteket a mellékelt tájékoztató térképeken mutatjuk be.

A kijelölő határozat előírása alapján „az üzemeltetőnek lakossági tájékoztató anyagot kell készíteni és terjeszteni a területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőövezeten elrendelt kötelezettségeikről és jogaikról, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról.” A hatósági előírásnak ezen tájékoztatónkkal kívánunk eleget tenni.

Térképek

A majosházi vízbázis környezeti állapota

Majosháza vízellátó rendszere két különböző mélységre szűrőzött kútból nyeri a vizet. A kutak a település északi részén helyezkednek el. A kutak a felső-pannóniai homok vízadó rétegre szűrőzve létesültek.

A vízbázis környezetében a területhasználat nagy részét a szántóföldek teszik ki. Jelentős területet foglal el még folyóvíz és a nem összefüggő családi házas és kertes beépítés, amelyhez Majosháza település tartozik. A majosházai iparterület Majosháza településtől keletre található. Az ipari és kereskedelmi létesítmények területi aránya 4,3 %.

A termelt víz a vízkémiai értékelés alapján arzén és vas koncentráció szempontjából kifogásolható, mindegyik kút termelt nyers vize kezelést (vastalanítást, arzén koncentráció csökkentést) igényel. Ezek a komponensek réteg eredetűek, a vízben felszíni szennyezésre utaló nyomok nincsenek.

A vízbázis környezetében a szennyvízhálózat még nem épült ki minden utcában, ezért számos ingatlan nincs a szennyvízhálózatra kötve (~27 %). A rákötési arány a csatornával ellátott területeken sem 100 %-os. Ezért a legfontosabb teendő a településen a csatornával még nem ellátott ingatlanok mielőbbi szennyvízcsatornára való kötése. Egyéb jelentősnek mondható szennyezőforrás nincs a védőterületeken.

A védőidomban elrendelt kötelezettségek és jogok

A védőidom meghatározása során az áramvonalak alapján megállapításra került, hogy a kutaknak nincs olyan védőidoma, amelyiknek felszíni metszete lenne, vagyis csak a kutak belső védőterületének kijelölése szükséges.

A vízbázis belső védőövezetei, valamint belső, külső, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomai vízbeszerző létesítményként kerületek megállapításra.

A vízbázisról szolgáltatott víz minőségének, mennyiségének védelme érdekében az egyes védőterületi övezeteken folytatott területhasználatok során kiemelten a következő jogszabályi előírásokat kell betartani.

 

  • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi. LIII. törvény
  • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
  • A hulladékról" szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
  • A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
  • A vizek mezőgazdasági eredetű nitrogénszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
  • A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
  • Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot'', illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat'' feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet
  • A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
  • A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

A vízbázis védőterületeire meghatározott vízbázisvédelmi előírásokat részletesen az FKI-KHO: 821-3/2017. számú határozat tartalmazza, mely ide kattintva érhető el.