Gyakori kérdések

Számlázás

 

• Ki és mikor állapítja meg a víz- és szennyvízelvezetési díjakat (szolgáltatási díjakat)?

 

A díjakat 2011. december 31-ig az illetékes önkormányzatok képviselő testületei állapították meg. A későbbiekben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

 

• Honnan tájékozódhat az aktuális díjakról?

 

Az önkormányzati díjrendeletből (önkormányzatok honlapjain), társaságunk honlapjáról (http://www.dpmv.hu/menu/ugyfeleinknek/arak), hírlevelünkből, illetve személyesen vagy telefonon az ügyfélszolgálat munkatársai is felvilágosítást adnak.

 

• Mit tesz a DPMV Zrt., ha a felhasználó nem (vagy késedelmesen) rendezi tartozását?

 

Ha a felhasználó a szolgáltatás díját a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, illetve azzal késedelembe esik, a szolgáltató az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 65. §-ban, valamint a 2011. évi CCIX. törvény 58. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult, nevezetesen:

 

• felhívja a felhasználó figyelmét mulasztásának a hivatkozott rendeletben meghatározott következményeire (az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv egyidejű értesítése mellett),

 

• a szolgáltató a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, a szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, pl. a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja (az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv tájékoztatását követően).

 

A szolgáltató a díjhátralék megfizetésének igazolását követő 3 naptári napon belül a szolgáltatást köteles visszaállítani.

 

A szolgáltatásnak – a fentiek miatt történő – szüneteltetésével, megszüntetésével, újraindításával kapcsolatosan felmerült költségek (pl.: kiszállás költségei, munkadíj stb.) a már hivatkozott rendelet 72. §-ának (5) bekezdése értelmében a felhasználót terhelik.

 

 

• Mi az a talajterhelési díj?

 

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

 

• Miért vezették be a talajterhelési díjat?

 

Hosszú évek óta a házi szennyvízszikkasztókon keresztül talajba szivárgó tisztítatlan szennyvíz környezetkárosító, szennyező hatású. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik előtt megvan a lehetőség - azaz az ingatlanuk előtt megépült a csatorna - arra, hogy a szennyvizüket a települési csatornahálózaton keresztül a tisztító telepre vezessék, de nem élnek vele. A talajterhelési díjjal szeretnék a törvényalkotók ösztönözni a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére.

 

• Kinek kell beszedni a talajterhelési díjat?

 

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján.

 

Fogyasztásmérők

 

• Bekötési mérő (főmérő) – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

 

A bekötési mérő a szolgáltató tulajdona. Időszakos cseréje, hitelesítése, meghibásodás esetén javítása a szolgáltató feladata. Hitelességi ideje 8 év.

 

• Mellékmérő – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

 

A mellékmérő a felhasználó saját tulajdonát képezi, annak időszakos cseréjéről, hitelesítésről, meghibásodás esetén a javításáról a felhasználó köteles gondoskodni. A hitelességi ideje, ha a szolgáltató arra számlát állít ki, 8 év.

 

• Ki végzi a mérők hitelesítését?

 

A mérőket az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesítési előírása alapján kell vizsgálni. A mérők hitelesítését az OMH (és nem a szolgáltató) szakemberei végzik.

 

• Pontosan mér-e a mérőnk?

 

Sokszor felvetődik a felhasználókban a gondolat, hogy vajon a mérő pontosan méri-e a fogyasztásukat?

A hitelesítés időpontjában minden mérőberendezés az előírásoknak megfelelő pontossággal mér. A hitelesség lejártának ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérőberendezés nem jól mér.

A bekötési ivóvízmérő mennyiségmérésével kapcsolatos vita esetén a felhasználó pontossági vizsgálatot kezdeményezhet a szolgáltatónál. Ha a mérési hiba a mérésügyi jogszabályban megengedett határokon belül van, akkor a bevizsgálás költségei a felhasználót terhelik, egyéb esetben a szolgáltatót.

 

• Mit kell tenni, amikor mellékvízmérőt kívánunk beszereltetni a lakásunkba?

 

A mellékvízmérő beépítésére vonatkozóan épületgépészeti tervet kell készíttetni (arra jogosult tervezővel). A tervet és a kérelmet a szolgáltatóhoz kell benyújtani hozzájárulás kiadása céljából. Felhívjuk a figyelmet, hogy társasház esetében csak abban az esetben szerelünk fel mellékmérőt, ha azt az összes lakó kéri.

 

• Miért kell aláírnia a közös képviselőnek ezt a kérelmet?

 

A közös képviselő képviseli a társasházi tulajdonközösséget és jár el a társasház nevében (ellátja a közösség ügyintézését). Ha nincs közös képviselő, akkor minden egyes tulajdonos hozzájárulása szükséges.

 

• Hogyan kell szabályosan beépíteni a mellékvízmérőket?

 

A mellékvízmérőket a padlóvonaltól 50-150 cm magasság között két elzáró szerelvény közé szabad elhelyezni. A mérők beszerelését mindig a gyártó műszaki leírása alapján kell elvégezni.

 

• Mit jelent a műszaki átvétel folyamata?

 

A szolgáltató szakembere ellenőrzi, hogy az engedélyezett terv alapján történt-e a kivitelezés. Amennyiben igen, abban az esetben felhelyez egy ellenőrző műanyag gyűrűt a mérőre.

 

• Mi a teendő, ha nem sikerül a vízmérő állását leolvasnia a DPMV Zrt. munkatársának?

 

- A Társaság elfogadja az ingatlan-, lakástulajdonos, bérlő által közölt (kiírt) adatokat

- Az ügyfelek bejelenthetik telefonon (06 29 340 010), vagy személyesen az ügyfélszolgálati Irodákban

- Beküldhetik honlapunkon keresztül

 

Ha a fentebb felsorolt lehetőségek egyike sem eredményez leolvasási adatot, akkor a számla elkészítésénél - a vonatkozó jogszabálynak megfelelően - a megelőző 365 nap fogyasztási adatainak szem előtt tartásával kiszámolt becsült értéket vesz figyelembe a Társaság.

A becsült számla nem biztos, hogy a valós fogyasztás értékével megegyezik, előfordulhat, hogy a számlán a megszokottnál alacsonyabb, vagy magasabb összeg szerepel. A becsült mennyiség, ill. számlaérték a következő sikeres leolvasás után minden esetben jóváírásra kerül.

 

• Miért készül a főmérőre külön számla, amikor minden lakásban van mellékmérő?

 

A mellékmérőkkel rendelkező ingatlanok vagy házak esetében is a lakóközösség és a szolgáltató közötti elszámolás alapja a bekötési vízmérő (fővízmérő). A fővízmérő a szolgáltatási pont, az ezt követő, házon belüli vezetékrendszer a lakóközösség, míg a mellékmérő az adott lakó tulajdona. Tehát attól, hogy egy társasházban teljes körű a "mellékvízmérősítés", a fővízmérőre szükség van.

 

• Mi okozhatja a fő- és mellékvízmérő közötti különbséget?

 

- A főmérőt követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.

- A főmérőt követő csővezetéken, de a mellékmérőket megelőző szakaszon szivárgás, csőtörés van. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog.

- A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.

- A mellékmérők sikertelen leolvasásakor egy becsült mérőállás alapján állapítja meg a Szolgáltató a fogyasztást, ami eltérhet a valóságostól.

- A leolvasott, vagy az ajtóra kiírt, illetve bediktált érték nem felel meg a valóságnak (szándékos vagy véletlen hiba).

- Valamelyik, esetleg több mellékmérő kevesebb, vagy több fogyasztást mér, mint ami valójában átfolyt rajta (szorul, megáll, gyorsul). Ebben az esetben is arról van szó, hogy a főmérőn átfolyt víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékmérők összesítésében.

- Előfordulhat, hogy "esetleges műszaki beavatkozások" miatt valamelyik fogyasztónál a mellékmérő nem a valós fogyasztást mutatja. Ebben az esetben a főmérőn átfolyt víz mennyiségéből nem kerül levonásra ezen a mellékmérőn "méretlenül" átfolyt víz, így a főmérőre készült számlában fog megjelenni ez a fogyasztás.

- A mellékvízmérők által mért felhasználás közötti különbség adódhat a vízmérők (fő és mellék) mérési pontatlanságából, és a vízmérők különböző indulási érzékenységéből. A mellékmérők függőlegesen történő beépítéssel már nem olyan érzékenyek, lassabban indulnak. Függetlenül attól, hogy a főmérő és a lakásokba felszerelt mellékvízmérők mérési pontosság szempontjából nem azonos kategóriába vannak sorolva, az Országos Mérésügyi Hivatal hiteles mérésre szolgáló eszköznek fogadja el a vízmérőket, amennyiben a megengedett hibahatáron belül mérnek.

 

Vízminőség

 

• Kik ellenőrzik az ivóvíz minőségét?

 

A szolgáltató a jogszabályi előírások, illetve önellenőrzési tervük szerinti gyakorisággal és módon ellenőrzik a szolgáltatott ivóvizet, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakemberei, valamint megbízott laborunk is rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét. A megbízott labor az ÉTV Zrt. akkreditált laboratóriuma, amely az ivóvíz és szennyvízvizsgálatokra akkreditációval rendelkezik, ami garantálja, az adtok hitelességét, eredetiségét.

 

• Miért látjuk esetenként fehérnek a csapból folyó vizet?

 

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt elillan és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza.

 

• Mivel történik a fertőtlenítés?

 

Közegészségügyi okokból automatikusan kis mennyiségű klórt adagolunk a vízellátó rendszerekbe a patogén baktériumok elpusztítása és elszaporodásának megakadályozása céljából.

Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével.

 

• Mitől sárga esetenként az ivóvíz? Miért van szükség a hálózat mosatására, mechanikai tisztítására?

A DPMV Zrt. szolgáltatási területén az ivóvíz esetenként határérték feletti vasat tartalmaz. A vas nem káros az egészségre, viszont a vízvezeték falán lerakódva főleg vas-hidroxid tartalmú sárgás-barna csapadék, képződik, mely kellemetlenségeket okozhat. Itt a baktériumok és mikroszkópikus élőlények elszaporodhatnak. Ezt mosatással, mechanikai tisztítással tudjuk eltávolítani. Esetenként időszakos vízlezárás, szerelés, vagy kisebb víznyomás változás hatására is leválik a lerakódás és kis időre a hálózati víz sárgás színű lesz.

 

Meghibásodások, csősérülések

 

• Hogyan lehet megvizsgálni egyszerűen, hogy van-e sérülés a belső hálózaton?

 

Gondoskodjanak valamennyi vízvételi hely elzárásáról. Ha ekkor is fogyasztást jelez a vízmérő, akkor valahol a belső hálózaton vízelfolyás lehet.

 

Víz-, szennyvízbekötés, tervek, engedélyezés

 

• Miért kell tervet készíteni a víz- és/vagy csatorna bekötés megvalósításához?

 

A 2011. évi CCIX. törvény, valamint az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet írja elő, hogy új víz- és/vagy csatorna bekötések megépítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, amihez a bekötés kezdeményezőjének tervdokumentációt is kell csatolnia [58.§ (1) és (2) bekezdés].

 

A szolgáltató a benyújtott terv alapján tudja megvizsgálni, hogy a bekötési kérelem megfelel-e a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, valamint egyéb feltételeknek.

 

• Miért kell belső gépészeti tervet beadni a víz- és/vagy csatorna bekötési kérelemhez?

 

Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet előírja. Társaságunk csak akkor járulhat hozzá bármely létesítmény vízellátásához, ha a kiépített vízhálózati rendszer megfelel az érvényben lévő szabályoknak, szabványoknak és előírásoknak.

 

A benyújtott belső gépészeti tervek alapján ismerjük meg az ingatlanon belül létrehozni kívánt fogyasztási viszonyokat. A jóváhagyás során vizsgálni kell, hogy a tervezett létesítmény bekötési vízmérője a tervező által megadott vízigények (csúcsigény) szolgáltatásához és a fogyasztás pontos méréséhez optimális legyen. A vízmérőhely kialakításakor figyelni kell arra, hogy a működés során a vízmérő állandóan hozzáférhető, leolvasható, cserélhető legyen.

 

Vizsgálni kell, hogy a belső hálózat más hálózattal, technológiai vezetékkel ne kerüljön összekötésre, illetve semmilyen esetben ne nyíljon arra lehetőség, hogy a vízhálózatba idegen anyag, szennyeződés bejusson.

 

Utólagos rácsatlakozási díj és közműfejlesztési hozzájárulás

 

• Mi a jogi alapja?

 

A rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mögött is tényleges szolgáltatás van. Az új bekötés révén keletkező többlet igényt, ivóvizet be kell táplálni a hálózatba – és ez nem összekeverendő az üzemeltetéssel –, tehát meglévő kapacitású, minőségű ellátó rendszer időszakonként fejlesztésre, rekonstrukcióra szorul ebből adódóan, nagyobb teljesítményű szivattyúkra van szükség, szűk keresztmetszetek esetében nagyobb átmérőjű vezetékekre stb. A szolgáltatás maga a csatlakozáshoz való jog, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartása a nap 24 órájában. Ezzel a fogyasztó egy vagyoni értékű jogot vásárol. A vízdíjat és az alapdíjat ezen eszközöknek a működtetésért fizeti a fogyasztó. Fentiek alapján a jogi alap az a különféle jogszabályokban nevesített tézis, hogy az igénybe vett szolgáltatásért díjat kell fizetni.

 

• Mi a mértéke jelenleg (vízellátás, ill. csatornázás magánszemély ill. gazdálkodó szervezet esetében)?

 

Az utólagos rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mértéke településenként eltérő, az adott területen szükséges háttérfejlesztések bekerülési költségétől, pótlásától fogyasztással arányos összegétől függően. A lakossági fogyasztók bekötésenként vagy önálló lakóegységenként alacsonyabb mértékben, a gazdálkodó szervezetek vízigény számítás és azt követően tényleges fogyasztás alapján m3/nap mértékegységben magasabb mértékben fizetik, feltételezve, hogy a közműszolgáltatást nem kizárólag szociális célra, kiugró mértékben, jövedelemszerző tevékenységükhöz veszik igénybe.

 

• Mire fordíthatja a szolgáltató a közműfejlesztési hozzájárulásként beszedett összeget?

 

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel.

 

• Ki állapítja meg a mértékét?

 

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a 2011. évi CCIX. törvény 70. § (1) bekezdése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet hatálybalépéséig a területre korábban megállapított és alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell alkalmazni.

 

• Kinek és mikor kell megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást?

 

Alapelv, hogy a hálózat fejlesztéséhez arányosan mindenkinek hozzá kell járulni. Alapszabályként tehát mindenkinek meg kell fizetni a hozzájárulást és a díjat, aki a víz- illetve csatornahálózatra csatlakozni kíván. Természetesen kizárólag egyszer! Lakossági fogyasztók esetében, aki igazolni tudja, hogy a hálózat építésekor a víziközmű társulat számára befizette az érdekeltségi hozzájárulást, azt az utólagos rácsatlakozási díj befizetése alól mentesítjük. Gazdálkodó szervezet a bekötéskor vízigény számítást készít, mely alapján befizeti a kalkulált közműfejlesztési hozzájárulást, majd amennyiben a tényleges fogyasztása meghaladja ezt az értéket, akkor a különbözetet pótlólag szintén megfizeti.

 

• Mit kap a befizető az érdekeltségi hozzájárulás fejében?

 

Vagyoni értékű jogot, csatlakozáshoz való jogot, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartását a nap 24 órájában.

 

• Miért hívják érdekeltségi hozzájárulásnak?

 

Érdekeltségi hozzájárulás szedésére jogszabály alapján kizárólag víziközmű-társulat jogosult, amely társadalmi önszerveződés folytán jön létre azzal a céllal, hogy egy adott terület víziközmű-fejlesztését hajtsa végre.

A víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságoknál lakossági fogyasztó esetében általában utólagos rácsatlakozási díj a neve, gazdálkodó szervezet esetében közműfejlesztési hozzájárulás.

 

• Miért az újonnan belépő fogyasztók fizetik?

 

Nem feltétlenül az újonnan belépők fizetik. Ez egy vagyoni értékű jog, és mint ilyen forgalmi értékkel rendelkezik. Amennyiben egy lakossági fogyasztó olyan ingatlant vásárol, mely után a korábbi tulajdonos ezt megfizette akár a társulat, akár a szolgáltató felé, abban az esetben neki már nem kell fizetnie. Ennek természetesen a fordítottja is igaz, ha a fogyasztó kétlakásos társasházat kíván építeni, és korábban csak egy rácsatlakozási díj lett befizetve, akkor plusz egyet pótlólag be kell fizetnie. Gazdálkodó szervezet az igényelt víz mennyisége után fizeti, ha ezt túllépi, akkor fizeti a különbözetet.

 

• Lehetséges-e elvileg, hogy egy telekről annyi bekötő vezetéket építsenek ki a tulajdonosok, ahány önálló funkcionális egység után fizetik meg az érdekeltségi hozzájárulást?

 

Nem, a víziközmű szolgáltatást szabályozó jogszabályok egy helyrajzi számra csak egy fő bekötést engedélyeznek. A mellékmérő felszerelésével biztosítható a tényleges fogyasztás szerinti költségmegosztás. Amennyiben egy helyrajzi számon több önálló lakóegység épül, a rácsatlakozási díjat annyiszor kell megfizetni, tekintettel arra, hogy az igényelt vízmennyiség egyenesen arányos a lakóegységek számával. Természetesen az elképzelhető, hogy az adott bekötést ebből kifolyólag nagyobb átmérőjűre kell cserélni, mert kevés a kapacitása. Ez a fogyasztók költsége.